4.rész

Reggel,mikor felébredtem,mintha Josh teljesen megváltozott volna.Már nem volt az a "kedves" srác,aki tegnap este mellettem aludt,hanem igen is durván bánt velem.Épp ki akartam szállni az ágyból,hogy lemenjek a konyhába és készítsek valami kaját,mert már elég régóta alig ettem valamit,de Josh a tegnap megszúrt kezemet erősen megmarkolta és magához rántott.Felsikoltottam,mert rohadtul fájt,amit csinált.
-Josh,ez fáj!-kiabáltam vele.
-Hova indultál?-szorította még jobban a karom.
-A...a konyhába!-dadogtam.Megijesztett ez a Josh.-Neked meg mi bajod van?Tegnap még tök normális voltál!-kérdeztem kétségbeesetten.
-Tudod,csak próbáltam kedvesebb lenni,de rájöttem,hogy az nem az én posztom!Azt kapod amit érdemelsz!Vége a rózsás életednek,mert elvégre azért vagy itt,hogy szenvedj!-szorította meg a derekam.
-Hagyd abba!-kérleltem elgyengülve.
Éreztem,hogy mellkasa megremeg,miközben nevet.Komolyan mondom már eléggé megijesztett.Nem tudtam mozdulni a szorítás miatt.Az ujjai elfehéredtem a derekamon,de még mindig ugyanúgy szorított.Telt ajkai a fülemhez értek.
-Azt hiszem bébi,inkább szórakozni fogunk egy kicsit!-lehajtotta a fejét arrébb tolva az enyémet,majd éreztem,ahogy ajkait a nyakamhoz nyomja.Vonakodva elengedte a derekamat,hogy a tarkómat foghassa,meggátolva ezzel,hogy elmenekülhessek.Amint megéreztem durva szívását,próbáltam kiszabadulni karjai közül,de nem engedett.Teljesen szertefoszlott minden érzésem Josh iránt.Tényleg azt akarja,hogy szenvedjek.
-Josh!-könyörögtem.
Megmarkoltam a pólóját.Az éles fájdalom még jobban erősödött,mikor fogai súrolták az érzékeny bőrt.Ziháltan felnevetett mielőtt tovább fojtatta volna,én pedig reménytelenül küzdöttem a szorítása ellen.Az érzés némileg enyhült,amikor a puha ajkaival fojtatta.Ezt a kis kényeztetést viszont nem sokáig engedte,mert fogaival vadul a nyakamba harapott.Felsikoltottam,amikor végignyalt az újonnan érzékeny felületen,majd apró csókokkal halmozta el azt.
-Most már azt csinálok veled,amit akarok!-simított végig nyakamon,majd elengedett és lement a földszintre.Egy kicsit sem akartam vele egy légtérbe lenni,mert teljesen megváltozott.Viszont muszáj volt lemennem,mert már elég éhes voltam.Mikor leértem senkit sem láttam a nappaliba.Átmentem a konyhába,ahol egy lány ült Adam-el.Besétáltam a helyiségbe és megálltam a konyhapult előtt.
-Jó reggelt!-köszöntem nekik.
-Neked is Sally!Ó,bocsi ő itt a barátnőm Emily!Emily ő itt Sally. Josh barátnője!-ennél a mondatánál nyeltem egy nagyot,de inkább nem szóltam semmit,hanem kezet fogtam vele.
-Josh elment?-kérdeztem reménykedve Adam-tól.
-Igen,miért?-jött hozzám közelebb,hogy Emily ne hallja.-Jesszusom Sally,a nyakad!-húzta el a hajam az említett pontról.
-Adam,kérlek,ne!-néztem rá könyörögve.
-Mi ütött Josh-be! Azt hittem szeret!
-Azt mondta,hogy azért vagyok itt,hogy szenvedjek!-mondtam,amikor megláttam az ajtóban Josh-t.A gyomrom görcsbe szorult és inkább a hűtőhöz mentem,hogy egyek valamit.Láttam,hogy Adam és Emily kimentek a konyhából és a házból is.A szívem a torkomban dobogott és reménykedtem,hogy Josh nem fog semmit sem tenni velem.Kipakoltam pár kaját a hűtőből,majd leültem az asztalhoz. Josh fogta magát és odajött hozzám.A hajamat félresöpörte a nyakamtól és végighúzta kezét a fájó ponton.
-Gyönyörű!-súgta a fülembe.Legszívesebben soha nem mentem volna el abba a buliba és nem történt volna ez velem.Miután megettem a kaját,indultam a szobába,de Josh is jött utánam.