Egyre gyorsabban vettem a lépcsőfokokat,hogy Josh véletlenül se tudjon utolérni. Megkönnyebbültem,mikor már az ajtó előtt álltam és kinyitottam azt,majd szó szerint beestem rajta.
Josh követett egészen a szobába,majd közelített felém és elmosolyodott.
-Kérlek,ne csinálj semmit!Nem tettem semmi rosszat veled!Könyörgöm!-sírtam.
Josh szavaimon elnevette magát és derekamnál fogva közelebb rántott.
-Ssss!-tette ujját a szám elé.Kezével combom alá nyúlt és felemelt,majd az ágyra döntött.Tette után az ajtóhoz sétált és bezárta azt.Megrémültem.Remegtem a félelemtől.Sírtam.Közelebb jött hozzám,majd fölém tornyosult és megcsókolt.Keze eközben a felsőmet gombolta ki,amit próbáltam megállítani több-kevesebb sikerrel.Megszakította a csókot és a szemebe nézett.
-Könyörgöm Josh!Én még sosem...-próbáltam befejezni,ám keze a combom közé siklott,amire felsikoltottam.
-Tudom!-suttogta.Nadrágomat kigombolta és óvatosan lehúzta rólam.Remegett az egész testem.Kibújtatott az ingből is,amit éppen viseltem.Ott feküdtem előtte fehérneműben.Fölém mászott és szenvedélyesen megcsókolt.Próbáltam ellenállni neki,de nem igazán sikerült.Nyöszörögtem minden egyes érintése alatt.Már épp beletörődtem a dologba,hogy meg fog erőszakolni,amikor kivágódott az ajtó és Adam lépett be rajta.Az ágyhoz sietett és lerángatta Josh-t rólam,majd a falhoz szorította.
-Normális vagy? Tudod egyáltalán,hogy mit akartál tenni?-ordított vele Adam.
-Engedj már el! Nem hallod?-kiabált Josh is.
-Kérdeztem valamit!-még jobban a falhoz nyomta.
-Bocs,elvesztettem a fejem.-szabadkozott.
-Igen,mint mindig.-azzal elengedte Josh-t,aki kirohant az ajtón.
-Jól vagy?-lépett hozzám közelebb Adam.
-Jól leszek!Nem tudom,hogy mi történt..felidegesítettem talán?-szipogtam,majd fogtam a ruháim és beszaladtam a fürdőbe.Nem akartam hallani a választ,mert tudtam,hogy szenvedni jöttem ide.Gyorsan letusoltam,majd felöltöztem és a nappaliba sétáltam.A ház csendes volt.Itt egy alkalom a szökésre.Halkan felvettem a cipőmet és kinyitottam az ajtót.Már épp kiléptem,amikor Josh mellkasába ütköztem bele.
-Josh..én..szóval..csak téged kerestelek!-dadogtam,majd hátráltam egy lépést.
-Megtaláltál!-fogta meg a karom és betessékelt.-Mégis mit akartál odakint?-húzott be a konyhába.
-Én..csak mondom,hogy téged kerestelek.
-Miért pont odakinn?-kérdezte,majd edény után kutatott,mert épp főzni készült.Felugrottam a konyhapultra és onnan figyeltem őt.Igazság szerint féltem tőle,de valahogy mégis a közelében akartam lenni.
-Csak úgy gondoltam,hogy kiszellőzteted a fejed.-válaszoltam.
-Értem..sajnálom!-jött oda hozzám.
-Mégis mit?-értetlenkedtem.
-Ami az előbb történt a szobában.-nyitotta szét a lábam és állt be közé.
-Hát..öhm..semmi baj!-megfogta a derekam és közelebb rántott magához.
-Mit csinálsz?-fogtam meg a karját.
-Bebizonyítom,hogy tudok szépen bánni a lányokkal.-csókolt meg.Keze bejárta a derekam minden egyes pontját.Megfogott és lábra állított. A kezemnél fogva húzott be a szobába. Az ajtó melletti falnak nyomott és vadul csókolni kezdett. Vad volt és mégis gyengéd. Elolvadtam tőle.
-Josh..-suttogtam,mikor nyakamat kezdte csókolgatni.-Szeretlek!-mondtam,mire megállt és mélyen a szemembe nézett.
-Tessék?-vonta fel az egyik szemöldökét.
-Én..hát..tudod..azt hiszem..szeretlek!-hajtottam le a fejem.
Nem szólt semmit csak felkapott és az ágyra döntött. Szenvedélyes volt.
**Másnap**
Mikor reggel felébredtem,visszagondoltam a tegnap estére. Lefeküdtem Josh-al. Annyira gyengéd és szenvedélyes volt. Kikeltem az ágyból és belebújtam a pólójába,ami az ágy mellett hevert. Lementem reggelit készíteni,amikor Adam jött velem szembe.
-Jó reggelt! Szép estétek volt?-kacsintott.
-Adam!-nevettem. Bementem a konyhába és épp rántottához való dolgokat kezdtem keresgélni,amikor megszédültem. Valaki hátulról megtartott,mert másképp elestem volna.
-Jól vagy?-kérdezte Josh és egy puszit nyomott az arcomra.
-Basszus,engedj!-rántottam ki magam a kezéből és rohantam a fürdőbe.
-Most meg mi van?-futott utánam. A WC előtt térdelve talált meg. Iszonyatosan rosszul voltam és hánytam is.
-Bassza meg! Jól vagy?-jött oda hozzám. Nem válaszoltam,mert éreztem,hogy csípik az arcom a könnyek.
-Nem,nem vagyok jól!-sírtam el magam.
Odajött és magához szorított.
-Emily! Adam! Gyertek már fel!-kiabált Josh.
-Mi történt?-szaladt oda hozzám Emily.
-Hát rosszul van és én..nem tudom mit kell tenni!-felelte Josh.
-Menjetek ki a konyhába,majd én elintézem. Viszont lehet nem az lesz az eredmény,mint amire vársz,Josh!
-Milyen eredmény?-értetlenkedett Adam.
-Van egy terhességi teszt a táskámban! Felhozom neki!-válaszolta. Kikerekedett szemekkel bámultam Emily-t.
-Emily..mondd,hogy ez csak egy ostoba vicc!-remegett meg Josh hangja.
-Úgy nézek én ki,mint aki viccel?-kiabált Emily.-Menjetek már!Adam hozd fel a tesztet!
-Allison..én..annyira..sajnálom!-nézett rám Josh.
-Menj már!-ordított vele Emily. Josh felállt és kisétált.-Nézz rám Sally! Nem lesz semmi baj,rendben?-bólintottam. Adam megérkezett a teszttel. Elvégeztük. Döbbenten néztem rá. Gyereket várok. Totálisan lesokkoltam. Emily segített felállni és kitámogatott az ajtón,egyenesen a kanapéra. Josh odarohant hozzám és megölelt. Nem bírtam tovább,hangos zokogásban törtem ki.
-Mondd Emily,hogy nem terhes!-kiabált rá Josh.
-Nem mondhatom! Sally a te gyerekeddel terhes!-Josh döbbenten nézett rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése