Este van.Készülődök a házibuliba,ahova a barátaimmal megyek.Talán ez a ma este egy kicsit elrejti előlem a szüleim folytonos veszekedéseit.Megpróbálom a ma estére ezt az egészet elfelejteni.Mikor elkészültem,meghallottam a csengő hangját és akaratlanul is a telefonom után kaptam.Mikor rájöttem,hogy nem az csörgött,leszaladtam és kinyitottam az ajtót.A barátaim álltak előttem és már elég izgatottak lehettek,mert senki sem tudott egy helyben állni.Felsiettem a kabátomért és már indultunk is.Odakint már szinte korom sötét volt,csak az utcai villanyok adtak némi fényt a kihalt városnak.Mivel elég késő van,úgysem járkál senki az utcán.Egy fél óra múlva már a kiszemelt háznál voltunk.Kopogtattunk,majd mikor ajtót nyitott a házigazda,besétáltunk.Már javában tartott a buli,amikor foszforeszkálni kezdett a lámpa,majd kialudtak a fények,kis idő múlva pedig felkapcsolódtak.Viszont már nem voltunk egyedül.Egy sötét ruhás fiú állt a szoba közepén egy pisztollyal a kezében.Lélegzet visszatartva hátráltam az egyik fotel mögé és leültem.Lövések sorozatát hallottam a kanapé mögül,majd hirtelen csend lett.Tudtam,hogy meghaltak,azok akiket szerettem és a családomnak tekintettem.Könnyek folytak végig az arcomon,de próbáltam csendben maradni,hogy észre ne vegyen.Lépések zaját hallottam,majd a fiú megfogta a kezem és a kanapéra rántott.Sikítottam és sírtam egyszerre,bár nem tudom,hogy ez lehetséges-e egyáltalán.A fiú csak állt előttem és fogta a fegyvert a kezében.
-Kérlek,ne csináld!Bármit megteszek,csak ne ölj meg!-könyörögtem neki és újabb könnyek folytak le az arcomon.Közelebb jött,majd felrántott a kezemnél fogva.
-Ha befogod a szád,nem csinálok veled semmit!-szorította meg a kezem.Bólogattam,mire maga után kezdett húzni,át a holttesteken.Még jobban előtört belőlem a sírás,mire a hátam mögé lépett,magához húzott és egy kendőt rakott az orromhoz és a számhoz.Próbáltam lélegezni,de csak összecsuklottam.Éreztem,hogy az ölébe kap,majd elsötétült minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése